Egy ideje már nem történt bejegyzés az oldalon. Ez azért volt, mert egészen idáig nem nagyon jutott idő a horgászatra. Viszont körülbelül két hete elkezdődött az az időszak, amire egész évben vártam…
Beindult a horgászat. Szokásosan a Körös egyik holtágján töltöm az időm nagy részét, és itt horgászom a legtöbbet. Az első héten szinte kapásom sem volt, kezdtem már kellemetlenül érezni magam, hogy egy halat sem sikerül kapásra bírni. Igyekeztem nem változtatni az elképzeléseimen, hogy akkor is kitartok egy típusú etetés mellet, amiben hiszem és sikerül pár nagyobb halat megfognom. Egy hét csend után megfordult minden, nem akartam elhinni, hogy egy hét alatt 3db 10+ -os halat is sikerült szákolni. Már többször írtam, hogy ez a holtág nem bővelkedik nagy halakban. Ebből a 3db nagyobb pontyból kettővel már találkoztam is a múltban, de itt jön a történet legszebb része 🙂 Régebben írtam egy csodás tükrösről, akinek a “Big O” nevet adtam, mert hatalmas kerek hasa van 🙂 Vele találkoztam megint, immáron 14 kg-os volt, és ezzel megdöntöttem ezen a vízen fogott legnagyobb halam súlyát is… Elképesztő volt az öröm. Igyekeztünk szép képeket készíteni róla és utána természetesen vissza is engedtük…
Tudom, hogy fogtak már 16+ -os halat itt a holtágban, ezért nem csüggedek, kergetem tovább az álmokat, hátha egyszer fotózkodhatom nagyobb szépségekkel is…
De menjünk tovább… Említettem már, hogy mennyire szeretem a horgászatot, nagyon szeretek szép nagy halakkal találkozni, de nekem nem ez a legfontosabb, hanem az ami ezeket -a horgászattal járó dolgokat- körülveszi. A természet, a nyugalom, a szép környezet és a csend. A fotóimon is azt szeretem megmutatni, hogy milyen szép dolog a horgászat, és ami körülötte van, a halak, de ott sem az számít, hogy belenyomjam a kamerába és hatalmasnak tűnjön. Ezért is szeretek olyan helyeken horgászni, ahol nem nagyon találkozom másokkal, nem hallom a kiabálásokat. Ahol nagy dolog eljutni egy kapásig, és még nagyobb meg is szákolni a halat. Feleségemmel már tavaly kitaláltuk, hogy idén megpróbáljuk szerencsénket az élő, vad Körösön, amiről a környező horgászboltokban érdeklődve, amikor szóbakerült a bojlizás, akkor csak viccesen mondva megmosolyogtak, vagy nem nagyon hallottak emberről, aki komolyabban bojlival próbálkozott (tisztelet egy-két kivételnek). Ennek a horgászatnak az első próbálozásán már túl is vagyunk, készíteni is fogok erről egy mini videót, de tényleg mini:) Nem a tippek trükkök videó, mert nem érzem magam olyan tapasztaltnak, hogy bárkinek is okoskodjak, de meg szeretném mutatni, hogy milyen szép is egy vad víz, és annak környezete, ha vigyázunk rá… De erről majd egy másik, összeszedettebb bejegyzésben szeretnék beszélni.
Illetve pár kép a szép fogásokról.
Illetve még egy pár másodperces felvétel a szép csavart pikkelyes fogásról, ami az első 10 feletti hal volt az idén 🙂
